A 2-es típusú cukorbetegség növelheti a rákos megbetegedések kockázatát
Egy kutatás megállapította, hogy az újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegséggel (T2D) rendelkező embereknél nagyobb a kockázata bizonyos elhízással kapcsolatos rákos megbetegedések, különösen a máj-, hasnyálmirigy- és bélrák kialakulásának. A kutatást a spanyolországi Malagában megrendezésre kerülő Európai Elhízási Kongresszuson (ECO 2025) mutatják be, de az már látható, hogy ez az egyik legnagyobb és leggondosabban megtervezett tanulmány eddig ebben a témában.
A tanulmányt Owen Tipping és Andrew Renehan professzor végezte a Manchesteri Egyetemről és a Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézet (NIHR) Manchesteri Orvosbiológiai Kutatóközpontjából, kollégáikkal együtt. Korábbi tanulmányok összefüggéseket sugalltak a T2D és a magasabb rákkockázat között, de sokuknak voltak korlátai az olyan zavaró tényezők miatt, mint az elhízás vagy a korai felismerés torzítása. Ennek az új tanulmánynak az volt a célja, hogy kiküszöbölje ezeket a gyengeségeket, és megbízhatóbb eredményeket nyújtson.
Az Egyesült Királyság Biobank adatait felhasználva a kutatók 23 750 újonnan kialakult T2D-ben szenvedő embert vizsgáltak meg, és összehasonlították őket 71 123 cukorbetegség nélküli egyénnel. A résztvevőket életkor, nem és testtömeg-index (BMI) szerint párosították, hogy az eredményeket ne egyszerűen a testtömeg vagy más demográfiai tényezők különbségei magyarázzák. A tanulmány öt éven keresztül követte nyomon a résztvevőket, amely során 2,431 új primer rákot regisztráltak a T2D csoportban, szemben a kontrollcsoport 5,184 esetével. Az elhízással összefüggő rákos megbetegedések (ORC-k) 48%-kal nagyobb kockázata a T2D-ben szenvedő férfiaknál és 24%-kal nagyobb kockázat a T2D-ben szenvedő nőknél.
Ezek a növekedések függetlenek voltak a BMI-től, ami azt jelenti, hogy maga a cukorbetegség – nem csak a túlsúly – szerepet játszott a rák kockázatának növelésében. A kutatók kifejezetten az elhízással kapcsolatos rákos megbetegedéseket is vizsgálták, amelyek magukban foglalják a máj-, hasnyálmirigy-, bél-, emlő- (posztmenopauzális), az endometrium (a méh nyálkahártyája), a vese, a nyelőcső, a gyomor, a pajzsmirigy, az epehólyag, a petefészek és még néhány más rákot.
A májrák kockázata csaknem négyszer magasabb volt a férfiaknál és közel ötször magasabb az újonnan kialakult T2D-ben szenvedő nőknél. A hasnyálmirigyrák kockázata férfiaknál 74%-kal, nőknél csaknem kétszeresére nőtt. A bélrák kockázata férfiaknál 27%-kal, nőknél 34%-kal nőtt. Nem volt egyértelmű kapcsolat a T2D és az elhízással hagyományosan összefüggő egyes rákos megbetegedések között, mint például a posztmenopauzális emlő- és endometriumrák a nőknél.
A szerzők igazították eredményeiket más lehetséges tényezőkhöz, például a dohányzáshoz, az alkoholfogyasztáshoz és annak valószínűségéhez, hogy a rákot röviddel a cukorbetegség diagnózisa után észlelik, egyszerűen a fokozott orvosi ellátás miatt. Ez segített abban, hogy az általuk talált összefüggések nagyobb valószínűséggel valósak legyenek, nem pedig elfogultság.
Miért növeli a cukorbetegség a rák kockázatát? A kutatók számos lehetséges magyarázatot vizsgálnak: A hiperinzulinaemia (túl sok inzulin a vérben) elősegítheti a rákos sejtek növekedését. A magas vércukorszint (hiperglikémia) és a krónikus gyulladás is szerepet játszhat. Ezek közül az inzulin sejtnövekedést és osztódást elősegítő hatását tekintik a legvalószínűbb mechanizmusnak.
Megjegyzik a rák kockázatának lehetséges nemi alapú különbségeit is. Például a férfiak és a nők eltérően reagálhatnak az inzulinra, vagy eltérő zsíreloszlási mintázattal és hormonszinttel rendelkezhetnek, ami befolyásolhatja a rák kockázatát. A megfigyelt különbségek némelyike azonban egyszerűen az adatbázison belüli esetek számát tükrözheti, és további vizsgálatot igényel.
Mindent egybevetve ez a tanulmány erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a 2-es típusú cukorbetegség új diagnózisa összefügg az elhízással kapcsolatos rákos megbetegedések megnövekedett kockázatával, különösen a májban, a hasnyálmirigyben és a bélben.
Fontos megjegyezni, hogy a kockázatot nem magyarázza teljesen az elhízás, ami a korábbi tanulmányokban jelentős zavaró tényező volt. Még akkor is, ha a testsúlyt figyelembe vették, a cukorbetegség még mindig növelte a rák kockázatát.
A tanulmány erősségei a nagy mintaméretben, a gondos egyeztetésben és az interferenciák kiküszöbölésében, valamint az újonnan diagnosztizált T2D-re való összpontosításban rejlenek, ami segít elkerülni a régóta fennálló betegségek vagy az egyidejűleg előforduló állapotok miatti zavart.
A T2D-vel élő vagy újonnan diagnosztizált emberek számára ez a kutatás hangsúlyozza a hosszú távú rákszűrés fontosságát, különösen bizonyos ráktípusok esetében. Az orvosok és kutatók számára hangsúlyozza a célzottabb megelőzési stratégiák szükségességét és a cukorbetegséget a rákkal összekötő biológiai mechanizmusok további tanulmányozását.
A jövőben ez az egyre növekvő bizonyíték segíthet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők rákos megfigyelésére vonatkozó új irányelvek kialakításában – és esetleg korábbi felismeréshez és jobb eredményekhez vezethet.