A gyermekkori bántalmazás megkétszerezi felnőttkori pszichés és fizikai megbetegedések valószínűségét
A Child Maltreatment című folyóiratban megjelent új tanulmány megállapította, hogy azokhoz képest, akiket gyermekkorukban nem bántalmaztak, a gyermekkori fizikai és szexuális bántalmazást egyaránt átélt felnőtteknél körülbelül kétszer akkora az esélye olyan fizikai és mentális egészségi állapotoknak, mint az angina, ízületi gyulladás, asztma, COPD, szívroham, depresszió és fogyatékosság, valamint elhízás. A tanulmány a 2021-es és 2022-es viselkedési kockázati tényezők felügyeleti rendszerének adatait[1] elemezte, amely egy nagy reprezentatív minta, amelyben több mint 80 000 felnőtt amerikai válaszadó vett részt.
Azok, akiket szexuálisan bántalmaztak, de fizikailag nem, 55-90% -kal nagyobb valószínűséggel tapasztalták ezeket az egészségügyi következményeket, mint azok a társaik, akiket nem ért bántalmazás. Azoknál a felnőtteknél, akiket fizikailag bántalmaztak, de szexuálisan nem, szintén jelentősen megnőtt az esélye ezeknek az egészségügyi következményeknek a nem bántalmazottakhoz képest, de kisebb mértékben, 20% és 50% között.
„Az emberek általában nem gondolnak arra, hogy a korai csapások milyen hatással lehetnek az élet későbbi eredményeire” – mondja Shannon Halls, az első szerző, a Torontói Egyetem Életút és Öregedés Intézetének kutatási koordinátora. „Kutatásunk hangsúlyozza a korai csapások, például a szexuális és / vagy fizikai bántalmazás és a felnőttkori egészségügyi problémák széles skálája közötti káros összefüggéseket.”
Ennek az összefüggésnek a feltárása során a tanulmány azt is megvizsgálta, hogy egy felnőtt jelenléte az otthonban, aki biztonságban és védetten érezte magát, összefügg-e a bántalmazást átélt gyermekek jobb hosszú távú egészségügyi eredményeivel.
„Azt találtuk, hogy amikor a bántalmazást elszenvedő gyerekeknek volt egy védelmező felnőtt az otthonában, a bántalmazás negatív hatása enyhébb volt” – mondja Andie MacNeil, a Factor-Inwentash Szociális Munka Kar (FIFSW) doktorandusza.„Bár további kutatásokra van szükség a pontos mechanizmusok meghatározásához, nyilvánvaló, hogy ezek a kapcsolatok kulcsszerepet játszhatnak a gyermekek támogatásában és a bántalmazás káros egészségügyi hatásainak enyhítésében.”
Azok a gyermekek, akiknek otthonában nem volt védelmező felnőtt, a gyermekkori bántalmazási státusztól függetlenül, 20-40% -kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fizikai betegségeket, és kétszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek depresszióban felnőttkorban. „A következtetés itt az, hogy a felnőttekkel való biztonságos és stabil kapcsolatok hiánya ugyanolyan káros lehet a gyermekek egészségére, mint a fizikai bántalmazás” – mondja Esme Fuller-Thomson, a FIFSW professzora és a Torontói Egyetem Életút és Öregedés Intézetének igazgatója.
„A jövőbeni kutatások során fontos lesz megvizsgálni, hogy egyes felnőttek miért nem védik megfelelően a gyermekeket, és megvitatni azokat a lehetséges előzetes beavatkozásokat, amelyek segíthetnek a szülőknek védettebb környezetet biztosítani a gyermekek számára” – mondta Philip Baiden, az arlingtoni Texasi Egyetem Szociális Munka Iskolájának docense.
(Forrás: neurosciencenews.com)
[1] A viselkedési kockázati tényezők megfigyelési rendszere (BRFSS) az ország első számú egészségügyi telefonos felmérési rendszere, amely az Egyesült Államok lakosairól gyűjt adatokat az egészséggel kapcsolatos kockázati magatartásukról, krónikus egészségi állapotukról és a megelőző szolgáltatások igénybevételéről.