Uniós rákjelentés: Magyarország a legrosszabb a lakosságarányos halálozásoknál

Lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbbek rákban a 29 vizsgált ország közül, állapította meg az Európai Bizottság hétfőn kiadott jelentése. Az uniós tagállamokról, Izlandról és Norvégiáról szóló dokumentumok alapján 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot.

A többi uniós országhoz hasonlóan a magyar férfiak halálozási aránya lényegesen meghaladta a nőkét, majdnem kétszer nagyobb. 2011 és 2021 között az arány mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentősen (17, illetve kilenc százalékkal) csökkent. Ez „mindkét esetben meghaladta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokra jellemző átlagos csökkenést (12 százalék a férfiaknál és hét a nőknél)”.

Az viszont „aggodalomra ad okot”, hogy „mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői. A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot”, ráadásul amíg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt. A kockázati tényezők között a dohányzásnál, a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnál a legrosszabb kategóriába kerültünk – utóbbinál a legaljára. (…) A teljes cikk a telex.hu-n olvasható

Február 4. a Rákellenes Világnap, melynek célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a betegségre, annak megelőzésére, kezelésére, a szűrések fontosságára. A daganatos megbetegedések Magyarországon, Európában és a világon is a második leggyakoribb haláloknak számítanak, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket követve. A világon évente közel 10 millióan, az Európai Unióban 1,2 millióan, Magyarországon 30-31 ezren vesztik életüket valamilyen daganatos megbetegedés következtében.